hajos-bajai borvidék
A borvidék Magyarország déli részén, a Telecskai dombok északi nyúlványain helyezkedik el. Nyugatról a Duna folyó, északról és keletről a Duna-Tisza-Közi Homokhátság, délről az országhatár határolja. A termőtáj kialakításában a Duna folyó meghatározó szerepet játszott. A borvidék környezeti jellemzőit alapvetően a változatos domborzati viszonyok határozzák meg. A termőhely klimatikus viszonyait a Magyarországon uralkodó kontinentális éghajlat jellemzi.
A termőhely nagy hagyományokkal rendelkezik a szőlő- és borkultúra területén. Az itteni szőlőkultúra a római korra vezethető vissza. A Hajós-Bajai borvidék területe a Római Birodalom határterületén feküdt (a Duna folyó jelentette a „limest“, a Birodalom határát), de annak hatása erre a térségre is kiterjedt.
A török kiűzését követően németajkú családok – főként a svábok – betelepítése volt meghatározó a szőlőtermelés újjászületésében és a termőhelyre jellemző pincekultúra és borkészítés technológiájának megteremtésében.
A borvidék területén a Hosszúhegyi Állami Gazdaság 1975-ben kezdett pezsgőt készíteni. A 80-as évekre a termelés elérte a 25 millió palackot évente. Ma a klasszikus pezsgőkészítés hagyományait követi néhány termelő a borvidéken.
A termőterületet alkotó települések
Terméktípusok
Bor: fehér, rozé, siller, vörös, késői szüretelésű fehér és vörös, prémium fehér, rozé, vörös, fehér és vörös jégbor
Pezsgő: fehér, rozé, vörös
A termőterület talaja
A borvidékre főként a lösz alapon található meszes lepelhomoktalajok a jellemzők, valamint a kisebb részben barna erdőtalajok, csernozjom, réti és öntéstalajok is fellelhetőek.
Főbb szőlőfajták
Cserszegi fűszeres, Chardonnay, Olasz rizling, Irsai Olivér, Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Zweigelt
Tippek, ötletek
Kalocsa érseki központ és mint ilyen, csodás főszékesegyházzal büszkélkedhet! A templom megtekintése után érdemes ellátogatni az Érseki Palotába is, ahol az Astriceum Érseki Múzeum működik. Rossz idő esetén a Csajda Fürdő ideális kikapcsolódást nyújt egész nap.
